A Bidé története

A „bidé” szó származása a francia nyelvre vezethető vissza. A szót a francia királyi családok használták eredetileg, a pónikra. Ez a különös szófejtés, szóhasználat a bidé kezdeti formája miatt alakult ki, mivel ezek még egy emelvényen voltak, a használóik pedig úgy ültek rajta szétterpesztett lábakkal, mintha egy lóra szálltak volna fel.
A bidé története a francia bútorgyártók innovációjával kezdődött, mely a 17. század végére, illetve a 18. század elejére tehető. A bidé feltalálójának neve és a feltalálás pontos időpontja sajnos nem ismert. Egyes emberek azt gondolják, hogy a feltaláló személye nem más, mint Christophe Des Rosiers, aki a francia királyi család bútorgyártója volt.
A bidéről szóló első feljegyzések az 1710-es évből származnak. A 19. század folyamán az európaiak kifejlesztettek egy porcelánbidé-változatot az intim tisztálkodás elősegítésére. Köszönhetően a Viktória korabeli (viktoriánus) vízvezeték-fejlesztéseknek, a bidék átkerültek a hálószobából a fürdőszobába. Az 1960-ban megjelenő elektromos bidéket a már meglévő, kiépített vécéhez csatlakoztatták, kiegészítésként. Ez nagyon jó megoldásnak mutatkozott azokban a fürdőszobákban, ahol nem volt elegendő hely a külön vécé és bidé kialakításához.

Szakember véleménye a bidé használatának fontosságáról

  

"Sajnos általában akkor tudja meg az ember, hogy szükséges és nagyon fontos az altesti higiénia, amikor már baj van: tályog, gyulladás és egyéb borzasztó dolog keletkezik. Nem véletlen, hogy már a krisztusi korban is nagyon nagy hangsúlyt fektettek a személyi higiéniára, így a lábmosásra is.

Emésztőrendszerünk tele van baktériumokkal. Ezekkel szimbiózisban élünk, ne pusztítsuk ki, mert beláthatatlan következményei lesznek, például vérzékenyekké válunk. Ami a bélrendszerünkben található, az jó ott, ahol van, de ha onnan kikerül, utat talál repedéseken a bőrbe, ahol gyulladásokat okoz, sipolyjáratok keletkezhetnek, bélvégviszketés, tályog alakul ki. A székletürítés után a végbélnyílást ne dörzsöljük, mert bevérezhet, megrepedhet. Óvatosan tisztítsuk, puha papírt vagy olajjal impregnált kendőt használjunk.
De a legfontosabb, hogy minden székelést követően mossuk le a fenekünket, gondosan és vigyázva a végbélnyílásra, semleges szappant használva. A vízsugár csökkenti a végbélnyílás körüli baktériumok számát."

Bidéváltozatok

• Normál, különálló bidé: külön helyigénye körülbelül 1,5 m², hideg-meleg vizes)
• Bidés WC-ülőke: WC-ülőkébe épített, bidé-funkció ellátására alkalmas hideg-meleg vizes készülék, hasonló, mint a normál bidé, azonban nincs szükség plusz 1,5 m² helyre, hanem a meglévő WC-csészére ráilleszthető, akár egy WC-ülőke
• Úti mobil bidé: hordozható, hideg vizes vagy előre kevert víz köthető rá. A használó akárhová magával viheti, akár a hétvégi házába is, ha hosszabb ideig ott tartózkodik.
• Elektromos luxusbidé (hideg-meleg vizes, szárítós, távirányítós, fűthető ülőkés luxusváltozat)
• Távirányítós elektromos luxusbidé (mozgáskorlátozottak esetében kifejezetten hasznos dolog a távírányítóval irányítható készülék)
• Bidé-adapter: hideg-meleg vizes (azok számára jó választás, akik alacsonyabb áron szeretnék a vécéjüket bidéfunkcióval ellátni, de a már meglévő WC-ülőkéjüktől sem szeretnének megválni)

www.szaniterinfo.hu